Jón Kalman Stefánsson: Csillagok sercegése

Az izlandi égbolton még a csillagok is biztosan fényesebben ragyognak, mint itthon. Jobban el tudjuk ezt képzelni, ha behunyjuk a szemünket. Esetünkben elég , ha csak beleolvasunk Jón Kalman Stefánsson kötetébe, ami prózai mű, mégis gyönyörű lírai elemekkel átszőtt történetet mesél el az olvasó számára. Egészen biztosan elvarázsol mindenkit, mert nem könnyű letenni a kötetet.

A szerző egy izlandi család három generációjának emlékein keresztül meséli el három férfi szemszögéből a leszármazottak történeteit. A szeretteikkel való kommunikáció egyiküknek sem az erőssége, mégis nagyon erősek a belső monológok, érzelmek és érzések. Egy kisfiú, akinek az ólomkatonái jelentik a menekülést a külvilágból, a dédpapa, aki kicsapongó életet él, s nem is tudatosítja, hogy a családja mennyire fontos a számára, valamint egy fiatalember, aki csak a szerelmet szerette volna megérteni. Mindegyikükben van valami, ami közös. Ám a leírások, a gondolatok, a vissza-visszatérő elemek és a nehezen megfogalmazott érzések között ott van minden, amit elveszettségében az ember érezhet. A csillagok azonban megmutatják az utat, ha hagyjuk magunkat vezetni. Mert az izlandi égbolton sokkal fényesebben is ragyognak.

Kölcsönözhető