A kezdetek

Elődünket, a Komárom Megyei Könyvtárat 1831-ben alapították. Az állományt a komáromi születésű Kultsár István (író, szerkesztő, színházigazgató) magángyűjteménye képezte. Végrendeletében 5000 görög, latin, francia, német és magyar nyelvű könyvet hagyományozott a megyére.

Az állomány túlnyomó része a 16. és 17. századból származott. A 19. századot külföldi szerzők szépirodalmi munkáinak fordításai képviselték. Jelen voltak a magyar drámairodalom és a 18. század tudományos-ismeretterjesztő művei is.

Az idők folyamán a könyvtár magába olvasztott több egyesületi állományt, valamint magánadakozók is gazdagították a gyűjteményt, pl. id. Szinnyei József vagy a Ghyczy-család. A 20.század elejére már 40 000-re duzzadt az állomány. Az első kölcsönzési szabályzat 1905. január 1-jén lépett életbe. Ekkor mintegy 1310 olvasója és 19 257 kölcsönzése volt a könyvtárnak. 

Nyilvános megyei könyvtár

1913 novemberében elkészült a neobarokk stílusban épült Kultúrpalota (ma a Magyar Kultúra Múzeuma található itt), amely helyet adott az immáron a széles nyilvánosságot szolgáló megyei könyvtárnak is.

Az 1919. évi 430-as törvény kötelezővé tette a községi könyvtárak rendszerének kialakítását egész Csehszlovákia területén. Szlovákiában a folyamat meglehetősen lassan indult be, így csak 1924. november 1-jén kezdte meg működését az új szervezeti rendszerben működő intézmény. Tevékenységét az Iskolaügyi és Népművelési Minisztérium égisze alatt megalakult helyi népművelési testület irányította.

1939-ben a felügyelet jogát a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége vette át. 1940-től 1943-ig a könyvtárat a város igazgatta.

Járási könyvtár és módszertani központ

1951-re kiépítették a helyi, járási és kerületi könyvtárak háromlépcsős rendszerét. 1953-ban a Járási Nemzeti Bizottság elfogadta a helyi népi könyvtárak és a Járási Könyvtár alapszabályát. Az 1959. évi 53-as törvény alapján a könyvtár a járás könyvtári-módszertani központjává vált, ezzel egyidejűleg betöltve a városi könyvtár szerepkörét s magára vállalva a történeti állomány felügyeletét is. Ekkor már a mai Lehár utcában volt a székhelye, 1966-tól pedig a Tiszti Pavilon épületében.

A gyermekrészleg 1965-től a Szakszervezetek Házában talált otthonra, 1984-től 2005-ig pedig a Duna rakparton működött.

Az igazgatóság s vele az állomány jelentős része 1988-ban az Eötvös utcai új épületbe költözött.

A Tiszti Pavilon és a Duna rakpart gyűjteményei 2007 elejétől a város történelmi központjában elhelyezkedő Nádor utca 8. szám alá, a megyeháza újjáalakított épületébe költöztek.

Szinnyei József Könyvtár

1991-től a felügyelet joga a Szlovák Köztársaság Kulturális Minisztériumához került.

1997-ben a könyvtárat a Duna Menti Kultúrközpont részévé tette a Nyitrai Kerületi Hivatal s nevét Duna Menti Könyvtárra változtatta.

1999-ben jogalanyiságot nyert.

2002-től a Nyitra Megyei Önkormányzat irányítása alatt működik.

2005. június 17-től, az alapítólevél 2. számú kiegészítésének életbelépésével a könyvtár neve

Knižnica Józsefa Szinnyeiho v Komárne,

Szinnyei József Könyvtár, Komárom-ra

változott, s megszűnt a 16-19. századbeli történeti gyűjtemény felügyelete. Ezt 2006. június 15-től a komáromi Magyar Kultúra és Duna Mente Múzeuma látja el.