Annie Ernaux: Lánytörténet
Egy kíméletlenül őszinte önéletrajzi történet a hetvennégy éves Annie Ernauxtól a tizennyolc éves önmagához, vagy inkább önmagáról. 1958-at írunk, a helyszín Franciaország, ahol a híreket az algériai függetlenségi háború uralja. A kamaszkort is egészen másképpen élték meg akkor a fiatalok, mert nem kapták meg a szükséges szexuális felvilágosítást sem.
1958-ban a fiatal, szigorú katolikus nevelésben részesített és még szűz Annie egy nyári táborban kap gyermekfelügyelői állást. A fiatal lány pár meggondolatlan cselekedetével rövidesen egy olyan ördögi, negatív spirálba sodródik, amelynek a végén megkapja a céda jelzőt társaitól. H. akibe első pillantásra beleszeret lesz számára az első szerelmi csalódás, amelyet egy szexuálisan még éretlen lány nehezen kezel. Ez az élmény meghatározó lesz számára, mert ebbe kapaszkodik, hogy megismerje saját magát és múltbéli tetteit.
Vajon milyen nyomokat hagyhatunk másokban? Miként vagyunk jelen mások életében, emlekezetében, viselkedésében, sőt tetteiben? Ez a könyv az emlékezésről, a gyógyulásról és a valódi feloldozásról szól. A szerző ezért a kötetért 2022-ben Irodalmi Nobel-díjat kapott.
[Annie Ernaux: Lánytörténet, Magvető, Budapest, 2020, Fordította: Lőrinszky Ildikó]