Költöző madaraink

Bár az utóbbi években égtájainkon egyre enyhébbek a telek, a különböző állatfajoknak mégis fel kell készülniük erre az időszakra. Egyes fajok zsírtartalékokat képeznek, mások élelmet halmoznak fel, például diót, tobozokat, magvakat vagy gyümölcsöket, néhány állat téli álmot alszik, míg mások melegebb helyekre vándorolnak.

A költöző madarak különleges fajok, nem mindennapi képességekkel: minden évben elképesztő távolságokat tesznek meg, hogy megfelelőbb klímájú helyre jussanak, emellett fantasztikus navigációs képességekkel rendelkeznek: a földrajzi tájékozódáshoz a napfényt, a csillagokat és az Föld mágneses terét használják.

De vajon melyik madárfajok költöznek melegebb égtájakra?

Fecske, molnárfecske és sarlósfecske

Ez a három madárfaj a laikusok számára nagyon nehezen megkülönböztethető – nemcsak a kinézetük hasonló, hanem mindegyik a rovarevő madarak csoportjába tartozik. Ezek a fajok  egészen a Szaharától délre fekvő vidékekig repülnek, de tavasszal visszatérnek, és tájainkon raknak fészket és költik ki a kicsinyeiket.

Gólya

Ősszel gyakran láthatunk gólyákat nagy rajokban, amint éppen rágcsálókra vadásznak, de mihelyst elegendő zsírtartalékot képeznek, elrepülnek. A gólyák gyűrűzésének köszönhetően jól ismerjük az útvonalukat: a legtöbbjük délkeleti irányba repül Magyarország, Románia és Bulgária fölött Törökországba, majd Izrael fölött Afrikába. Néhányan azonban még tovább repülnek, és Dél-Afrikában telelnek át.

Rigók és szarkák

Ezek a dalos madarak más fajokhoz képest csak rövidebb időre repülnek el – mindkét faj novemberben repül el, és február-március fordulóján térnek vissza. A rövidebb kirándulás azonban rövidebb távolságot is jelent: a telet a Földközi-tenger térségében töltik, és három hónap pihenés után visszatérnek hozzánk.

Vadrécék

Ősszel a „mi” récéink elvándorolnak Spanyolország és Franciaország partjaira, helyüket a szibériai récék foglalják el, akik számára a közép-európai tél „nyári vakációnak“ számít. A „mi” és „északi” récék közötti különbségek elenyészőek, ezért úgy tűnhet számunkra, hogy mindig ugyanannyi kacsa van, vagy talán még több. A tudósok ugyanis megfigyelték, hogy a mérsékeltebb telek miatt a récék elpuhultak, és nem mindenki hagyja el télen a hazáját.

Mezei pacsirta

Hasonló edzettségű madár a mezei pacsirta. Ez a kis madár nem kedveli a nagy távolságok leküzdését, ezért enyhébb teleken otthon marad. Ilyenkor a téli időszakot fűből és levelekből készített fészkekben vészeli át, vagy sűrű bozótokban, a mezők szélén rejtőzködik.

Érdekes, hogy míg nyáron szinte kizárólag rovarevő, télen növényi táplálékkal is beéri, például magvakkal, bogyókkal és levéltöredékekkel. Sajnos a mezei pacsirta populációja az utóbbi években folyamatosan csökken, a kihalás veszélye fenyegeti.

Nem is gondolnánk, hogy a vándorló madaraknak milyen jelentős szerepük van az ökoszisztémában: segítenek a növények terjedésében a porzó virágokon maradt pollenek átvitelével, emellett a rovarok és más kártevők szabályozásában is szerepük van, mivel táplálékként fogyasztják őket.

Más fajokhoz hasonlóan azonban rájuk is kihatással van a klímaváltozás: meg kell küzdeniük a táplálékszerzés nehézségeivel és a fészkelőhelyek csökkenésével. Ezért fontos, hogy védjük és megőrizzük a költöző madarak élőhelyeit és fenntartsuk életkörnyezetüket.