Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe

Borongós, ködös őszi estékre remek választás lehet Oscar Wilde hátborzongató bűnügyi művészregénye, a Dorian Gray arcképe. 1891-ben íródott, de témája ma is időszerű. Dorian Gray, az angyalarcú, Apolló termetű, szép és gazdag fiatalember, Lord Henry Wotton hedonista újonnan megismert barátja befolyása alá kerül, aki ráébreszti az élet ízeire. Minél többet hallgat rá, úgy egyre inkább nő a naiv fiúban az élet iránti kíváncsiság, valamint a szépség és a fiatalság túlbecslése.

Miután közös festőbarátjuk, Basil Hallward megfesti Dorian egész alakos portréját, Dorian ráeszmél saját szépségére, és azt kívánja, bárcsak a kép öregedne helyette. Furcsamód teljesül ez a szokatlan kérése, de ezzel mintha eladta volna a lelkét a képnek. Dorian az évek múlásával egyre jobban átadja magát az élvezeteknek, csak a saját boldogságára törekszik, miközben másoknak fájdalmat, veszteséget vagy romlást okoz. Közben megdöbbenve veszi észre, hogy míg arca és teste tökéletesnek látszik, addig megfestett arcképe egyre torzul. Ugyanis a bűn, a tulajdon lelkének a romlása és a vénség jegyei nyomot hagynak igazi személyiségét tükröző portréján. A mesterien megírt történetből kiderül, vajon Dorian szembe tud-e nézni önmagával.

Kölcsönözhető

(Oscar Wilde: Dorian Gray arcképe, Európa, Budapest, 1987, 330 oldal)